Révész Ádám Kaposváron folytatja

2020.06.02

- Mesélj egy kicsit magadról.

- Makón születtem, de kis túlzással azóta sem jártam ott, Szegeden nőttem fel, és egészen 23 éves koromig ott is éltem, így nagyon szeretem a várost. Már elég fiatalon 6 évesen is jártam kosárlabdatáborokba, de csak 8 évesen tudtam beiratkozni edzésekre a Szedeák utánpótlásába. Nagybátyám Kiss Zsolt meccseire rengeteget jártunk a családdal, és nagyon megtetszett minden ami a sportolással, kosárlabdával jár. Emlékszem ott voltam Pakson a Kaposvár elleni döntőn is, ahol a Kaposvár bajnok lett, elég furcsa de egyben jó érzés is, hogy ebben a csapatban játszhatok, akkor még ki gondolta volna?

-Hogy szoktál fejben készülni a mérkőzésekre ?

-Rengeteget pörgetem magam előtt a meccseket, mindenféle szituációra igyekszem felkészülni, de különösebb rituálém nincsen.

-Szabadidődben mivel telik az időd? Van valami hobbid ?

-Nagyon szeretek beülni, vagy jó időben kiülni helyekre, beszélgetni közben. Hobbinak talán a főzést mondanám, nagyon ki tud kapcsolni, és jobban is ízlik az étel ha én magam készítem el. Ha ide lehet sorolni, akkor még a zenehallgatást is megemlíteném, leginkább magyar zenéket szeretek hallgatni, és a Ganxsta Zolee és a Kartel a kedvencem.

-Más sportágakkal ,hogy állsz? Kosárlabda mellett mit nézel/űzöl még szívesen?

-Lehet, hogy egyszerűbb lett volna úgy válaszolni, hogy mit nem nézek/űzök szívesen, de a legnagyobb kedvenceim a foci, tenisz, ping-pong. Igazán követni viszont csak a focit szoktam, de azért ha valamelyik sportban valami nagyobb mérkőzés vagy esemény van akkor mindenképpen megnézem őket.

-Ki a példaképet a pályán és azon kívül ?

-Mivel nagybátyám miatt szerettem bele a sportágban ezért első sorban őt említeném meg mint példaképem a pályán, de az az igazság, hogy volt szerencsém együtt játszani nagyon jó és inspiráló játékosokkal, így még őket is ide tudnám sorolni. Közülük kiemelni például Andrija Ciricet tudnám, akivel 4 évet játszottunk együtt Szegeden, de mégegyszer mondom, még jópár nevet feltudnék sorolni. A pályán kívül egyértelműen édesapám a példaképem.

-Miért pont Kaposvár?

-Őszintén megmondom, nagyon jól éreztem magam Kecskeméten, és nem is tartom magam annak a minden évben más csapatban játszó típusú játékosnak. Azonban a következő szezonban bevezetett u23-as szabály nagyon megnehezíti a feladatom. A kaposvári megkeresésen azért nem kellett sokat gondolkodnom, mert a csapatnak szüksége volt egy centerre, ráadasul u23-as jatékosuk sincs igazán magasposzton, így előrelépésnek érzem. Nagyon tetszik az új csarnok, és nagyon bízom benne hogy elindulunk a következő szezonban felfelé, hogy újra a régi színében tündökölhessen a csapat.

-Ismersz valakit régebb óta a jelenlegi keretből ?

-Tulajdonképpen a pályáról szinte mindenkit jól ismerek. Utánpótlásban rengetegszer játszottam a srácok ellen. Jól ismerem a játékukat, és egyáltalán nem félek a beilleszkedéstől, biztos vagyok benne hogy gyorsan menni fog.

- Hogy telik a nyár ebben a fura helyzetben?

-Nem egyszerű edzésben maradni, leginkább hosszútávú futásokkal igyekszem formában lenni. Emellett otthon saját testsúllyal erősítek, de az az igazság, hogy már borzasztóan hiányzik a labda.

-Eddigi pályafutásod alatt mi volt a legemlékezetesebb számodra?

-Egyet kiemelni szinte lehetetlen számomra. Háromfele tudnám bontani. Az első, amikor a Szedeák csapatával történetünk során először bejutottunk a rájátszásba, az egy nagyon jó csapat volt, nagyon jó hangulatban telt minden napunk. A második amikor az u20as válogatottal feljutottunk az A divízióba. Az egy óriasi élmény volt számomra, hogy egy ekkora sikerrel zárult az, hogy képviselhettem a hazámat, ami a legnagyobb megtiszteltetés egy sportolónak. A harmadik pedig mikor a Szedeák csapatával u20-ban bajnoki címet nyertünk 3 éve. Soha nem voltam még bajnok, és utolsó utánpótlás évemben sikerült, ráadásul abban a csapatban, gyakorlatilag a legjobb barátaimmal játszhattam együtt ami még egy plusz számomra.

-Ez most még egy nagyon korai kérdés de mit vársz az idei Kaposvártól?

-Erre tényleg nagyon nehéz válaszolni, amúgy is, de pláne így, hogy a légiósokról még nem tudunk, ami meg egy elég fontos dolog. Én nagyon bízom benne, hogy a csapat elindul felfelé, számomra a rájátszás lenne az igazi, de ez még tényleg nagyon korai.

-Mennyire várod az alapozást?(hehe)

-Lehet furcsán hangzik, de nagyon várom. Újra csapatban edzeni, még ha nehéz edzésekkel is, de nagyon jó lesz.

- Mit tudsz a városról ? Jártál már itt korábban?

-Csak meccsen, és felkészülési tornán jártam ott. Amennyire emlékszem a fő utca nagyon szép. Számomra Kaposvár kisváros ugye Szegedhez képest, de ez nem baj, én abszolút pozitívra számítok.

-Üzensz valamit a szurkolóknak ?

-Természetesen. Aki ismer az tudja , hogy számomra nagyon fontos mit gondolnak rólam a csapatom szurkolói. Azt nem ígérem hogy én leszek a csapat 20 pontos húzóembere, de azt igen, hogy nálam jobban egy ellenfél sem akar majd győzni, és ami csak bennem van azt kifogom rakni minden egyes meccsen a pályára. A bicskásoknak pedig külön üzenem, hogy én is ugyanolyan hangosan fogok ordítani nekik a pályáról egy-egy nagyobb kosár után mint ők, és bízom benne hogy a győzelmek után együtt sörözhetünk valamelyik törzshelyen!